A CSUTORÁS PINCE • ANNO 1933

HAGYOMÁNY ÉS HALADÁS

AHOL A TUFA A HOZZÁADOTT ÉRTÉK
Pincészetünket nagyapám, id. Csutorás Ferenc alapította 1933-ban, én a rendszerváltás óta vezetem a munkát. Nagyapám szellemi örökségét követve, az elmúlt húsz évben a pincészet több átalakuláson is keresztülment, hogy rátaláljunk az egri borvidék és a Csutorás pince lényegére.

Nagyapa és egyik díja a budapesti Béke szállóban,. Apám és nagyapám a Kistályai úti pincénk előtt 1977-ben

A tufa a naturális bor előfeltétele
Az évek során meggyőződtem arról is, hogy borvidékünk egyik legnagyobb adománya a tufapince. Mondhatom úgy is, hogy nekünk a természet is besegít és így lehetőségünk van naturális borokat készíteni. A pincénk teljesen zárt mikroklímája segíti a spontán erjedést és az almasav lebomlását, a hőmérséklet pedig állandóan 13-15 fok, ami ideális az erjesztésre és az érlelésre egyaránt. Ez olyan egyedi, istenadta, szerencsés adomány, amely előfeltétele a naturális borkészítésnek, így nem is tehetünk mást, mint hogy élünk az adományunkkal és igyekszünk megmutatni, milyen az a bor, amelyet csak a minimális és szükséges külső befolyás ér. Vagyis, milyen lesz az íze a természetes folyamatok során érlelt bornak. 2010, a Szőlőbirtok megalapítása óta ebben a pincében készülnek az AÉS naturális borai is. (A naturális borról bővebben itt: LINK A NATURÁLIS BOR ROVATBA)

Csak fával dolgozunk
Az elmúlt nyolcvanegy év során az is kiderült, hogy a mi pincénkben a tíz és harminc mázsás fakád az ideális az erjesztésre. Fakácikat és fakádakat vásároltunk, ezekben erjesztjük a vörös cefrét, majd tíz hektós tölgyfahordókban érleljük. A fehér szőlőt tölgyfahordóban erjesztjük és érleljük.
A három pinceágban első a hagyomány, a rend és a tisztaság. Az egri tufakőből épült borházunk homlokzata viszont szándékosan a XXI. századot idézi, hogy vendégeink lássák és érezzék: a Csutorás pincészetben nemcsak szlogen a hagyomány és haladás. ifj. Csutorás Ferenc

A 2004-ben megújult borházunk

A bor minőségét a pincében folyó munka mellett elsősorban a dűlő és a fajta határozza meg, ezért tudatosan dolgozunk azon, hogy megtaláljuk és összehozzuk a legjobb dűlőt az odavaló legjobb fajtákkal, ahogy az is tudatos választás, hogy az Almagyar, a Síkhegy és a Pajdos felé fordulunk, amikor a nagy minőségű, naturális borokról gondolkodunk. A várost az Eger patak szeli ketté, melynek keleti oldalán fekszenek a legjobb, legmagasabban fekvő történelmi dűlők (Almagyar, Pajdos, Síkhegy, Eged, Mészhegy), amelyek kiváló minőségű borokat adnak. 

ALMAGYAR-ÉRSEKI SZŐLŐBIRTOK

Az AÉS névadója, az Almagyar-domb Eger egyik legjobb és legrégebbi szőlőtermő területe, Az Almagyar dél-keleti fekvésű lejtője 280 méterről ereszkedik 220 méterre. A dombtetőn fekszik az érseki dűlő területe, ahonnan megmentettük és néhány méterrel arrébb újra telepítettük az érseki szőlőt. 2013-ban már innen szüreteltük a megmentett érseki szőlő első évjáratát. A Bükkből érkező hideg itt ütközik az Alföldről bejövő meleg levegővel, amely áramlatokat hoz létre. A nyári záporok páráját a huzat azonnal kiviszi, ami a rothadástól is védi a szőlőt. A barna erdőtalaj is kedvez a szőlőnek. A fönti részeken nyáreste érezhetően melegebb van, ami finomítja a savakat, ezért ide a későn érő és meleget kedvelő a megmentett érseki szőlőt, kadarkát, kékfrankost, cabernet franc-t és az olaszrizlinget és furmintot telepítettünk. A lenti területeken a savérzékeny leánykától, valamint a pinot noirtól és a menoirtól várunk sokat; a két szőlő házasításából készül a Nagyanyag is. A terület másik erőssége, hogy a Nagy-Egeddel szemben fekszik, körbenézni a tájon a gazda szemét hizlalja. 

PAJDOS-TETŐ

Az Almagyar-dombtól látótávolságra fekvő dűlő a Mészhegy része, tufa szerkezetű, homogén talaján kékfrankos és kadarka él két hektáron. A filoxéravész előtt a borvidék uralkodó fajtája a kadarka volt, ezért zászlónkra tűztük a kadarka feltámasztását is. 2011-ben ide telepítettük el azt a 8 fajtából álló kadarka-szelekciót, amelyet az ország legjobb fajtákból (lúdtalpú, kereklevelű, kereszteslevelű, a kék kadarka csoprtjából ) válogattuk össze. Az első, hordóban érő kadarkák új, selymesen fűszeres ízeket hoztak be a Csutorás pincébe, izgalmas, jó munka lesz a kadarkás borokat összeállítani. 

SÍKHEGY

A Síkhegy Eger másik legjobb dűlője, a régiek a szőlőskertek királynőjének is hívták. Tulajdonképpen a Nagy-Eged dél-nyugati nyúlványa, 310 méteren, szemben az Almagyar-dombi teületein. Magasan fekvő, napsütötte déli lejtőit szereti a szőlő. Itt az elmúlt években vásároltunk 2 hektár kimagasló minőségű cabernet franc-t és kékfrankost, és telepítettünk pinot noirt. 

KEREKSZILVÁS

Két hektár örökség Csutorás nagyapától, kétszázhetven méterrel a tengerszint felett. A keleti fekvésű, jó talajszerkezetű és kitűnő klímájú dűlőben a kékfrankos és a cabernet franc évről évre szép vörösborokat ad. Innen szüreteljük a hatvannyolcas telepítésű, ’68 Kékfrankos márkanevű borkülönlegességet is, amelyet csak a legjobb évjáratokban készítünk el. Ugyanitt van későbbi telepítésű kékfrankos is, ami soha nem ad a ’68-hoz fogható minőséget, ezért most egyetemi kutatókkal keressük a ’68 kiválóságának okát.